Húsvéti vásárok, szimbólumok, játékok


A húsvéti szokások keresztény jelentése többé-kevésbé közismert. Az ünnep Jézus Krisztus szenvedésével, halálával és feltámadásával kapcsolatos. Húsvét hete virágvasárnappal kezdődikés az Úr feltámadásával fejeződik be – Húsvét vasárnap. A halál felett aratott győzelem ünneplése a következő napokban is folytatódik. Húsvét hétfő ugyanakkor a tavasz beköszöntének, a napfordulónak és az új élet ünnepe is egyben. Az enapi húsvéti szokásoknak és rituáléknak azonban vajmi kevés köze van a kereszténységhez.

A húsvét 'mozgó' ünnep, mely a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik, vagyis március 22. és április 25. közötti időszakra. Mivel az ünnep egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel,  a hozzá kötődő hagyományok jó része pogány eredetű.
Az ünnep német/osztrák elnevezése, az Ostern szó egy ősi germán istennő, Ostara nevéből származik, kinek ünnepe éppen a tavaszi napéjegyenlőség idejére esett.


Húsvéti tűz – Osterfeuer
Az egyik legismertebb német húsvéti szokás a húsvéti tüzek gyújtása, ami az ősi germán tavaszünnep egyik fő látványossága volt. Ma ezzel a tűzzel a keresztények Jézus feltámadását, az örök életet ünneplik, míg mások az élet éltetőjét, a napot köszöntik vele.
Nagyszombaton vagy húsvét vasárnapján fadarabokból magas kupacot építenek a mezőn, a dombtetőn, vagy éppenséggel a templom előtt,  és felgyújtják. Korábban ez csak a férfiak kiváltsága volt, ma már ez egy igazi népünnepély.
A tűz fényének szerencsehozó szerepet tulajdonítanak, így mindaz aki látja szerencsefiává válik. Sőt azokat a házakat, amelyeket a húsvéti tűz fénye bevilágít, a tűzvésztől és minden betegségtől megóv. A tűz átugrása is szerencsét jelent, fiatal szerelmespárok kéz a kézben ugranak át felette, hogy hosszú szép jövőjük lehessen. A termelő gazdák pedig egy gazdag termés reményében ugornak át a nem veszélytelen tűz lángjai felett. Ám kinek a merész mutatvány nem sikerül nagy bajt hoz magára, a néphit szerint még abban az évben meghal, hacsak nem kormozza be arcát a tűz hamvával.
Egyes településeken nagy hagyománya van a húsvéti lángoló kerekek (Osterräder) gurításának Máshol pedig a húsvéti tűz hordása vált hagyománnyá. Máglyát meggyújtják, majd miután a pap megszentelte a tüzet, meggyújtják vele  a húsvéti gyertyát és a hívők bevonulnak a templomba. Míg tart az istentisztelet fiatal férfiak házról házra járnak a szentelt tűzzel, hogy a háziasszonyok új tüzet szíthassanak otthonukba.

Húsvéti kutak – Osterbrunnen
Úgy tartotta a néphit, hogy aki húsvét reggelén a patak vizében megmosdik, örökké fiatal marad. Sőt az állatokat is beterelték reggel a patakba, hogy egészségesek maradjanak. A víz az élet és a termékenység szimbóluma volt, így a tavasz és a termékenység istennőjének, Ostara-nak emlékére nagy tiszteletben tartották. 
A keresztény hit elterjedésével sem csökkentek a húsvéti vízhez kapcsolódó hiedelmek: a víz egész évben megvédte a család tagjait a betegségektől és szerencsétlenségektől. A vizet nagyszombat éjszakáján húsvét vasárnapjának pirkadatáig meríthették a  lányok a kútból szigorú némaságban, nehogy a víz áldó és gyógyító hatása a csend megtörésével elszálljon.

Németországban és Svájcban több helyen is szokás az életet adó víz tiszteletére a kutakat és forrásokat ünnepi pompába öltöztetni. Díszként többnyire kifújt egyszínű tojásokat és kötegekbe font papírszalagokat, "Pensala"-t használnak, de gyakran erősítenek a kútvályúra, vagy a kút fölé épített állványokra illetve koronára girlandokat, fenyőágakat és szép tavaszi virágokat.

Húsvéti tojás – Ostereier
A tojás ősidők óta a termékenység, az élet megújulásának jelképe. Mivel a tojásnak mindig is különleges életerőt tulajdonítottak a sírok elmaradhatatlan halotti ajándékai voltak, ezzel kívántak elhunyt hozzátartozóik újjászületéséhez természetfeletti erőt útravalóul adni.
 Sokáig kizárólag csak pirosat használtak a húsvéti tojások festésére, a piros szín Jézus kiontott vérét szimbolizálta. Úgy háromszáz évvel ezelőtt jelentek meg más színek is a festésben. Kezdetben a húsvéti tojások egyszínűek voltak, majd egyre népszerűbbé váltak a színes mintákkal és képekkel díszítettek.

Húsvéti nyúl – Osterhase
Senki sem tudja pontosan, hogyan keveredett a nyúl húsvéti hagyományaink közé. Korábban mikor még a germánok különböző istenekben és istennőkben hittek, a nyulat a tavasz istennőjének, Ostara-nak hírnökeként tartották számon. A nyúl a keresztény hit elterjedése után is megtartotta kiemelkedő szerepét, az igencsak szapora állat az új élet keletkezésének jelképévé vált. 
Jó háromszáz évvel ezelőtt vált általánossá a húsvéti tojás ajándékozásának szokása. Szinte ezzel egyidejűleg kezdett el terjedni a tojástojó nyúl legendája is.  Egy másik legenda szerint a nyúl a germán tavaszistennő Ostara egyik galambját jelképezi, akit az istennő büntetésből nyúllá változtatott. Ezen ismeret függvényében, már nem kérdéses, hogyan tud a nyúl tojást tojni.

Húsvéti játékok – Osterspiele
A húsvéti tojásokhoz kötődő játékok több évszázados múltra tekintenek vissza és nagy részük még ma is igen kedvelt húsvéti időtöltés.
1.Tojás keresés (Eiersuchen)
A mezőn, a kertben vagy akár a házban is sok-sok tojást kell elrejteni, majd akinek a legtöbb tojást sikerült megtalálnia az nyerte a játékot. Jutalma az összegyűjtött sok tojás. 
Ezt a játékot akár időre is lehet játszani.

2.Tojás gurítás (Eierrollen)
A keményre főtt tojásokat egy dombról, vagy egy lejtőről gurítják le a játékosok. Az nyer, akinek a tojása messzebb gurul. 
3.Tojással futás (Eierwettlaufen)
A tojást egy nagy kanálra, vagy fakanálra fektetik és így kell vele a célba futni. Az nyer, aki elsőként ér célba anélkül, hogy a tojását elhagyta volna.
4.Tojások ütköztetése (Eierticken / Eierpecken)
Két tojást kell a csúcsával addig egymáshoz ütköztetni, míg az egyik el nem törik. Az összetört tojást a nyertes kapja meg. Az ütköztetés alatt a következő rövid biztatást lehet mondogatni: "Higgo higgo, Spitz auf Spitz".
5. Tojásbowling (Eierbowling)
A játéktér közepére helyezzünk egy tojást. A feladata az, hogy a kihelyezett tojás közvetlen közelébe gurítsák a játékosok tojásaikat. Az nyer, akinek a tojása legközelebb kerül a célponthoz.
6. Tojás fújás (Eierblasen)
A játékosok körbeülnek egy asztalt. Alkarjukat az asztal peremére helyezik. Az asztal közepére egy kifújt tojás kerül, amit egy adott jel után a játékosok fújni kezdenek. A játék lényege, hogy a tojás nem érintheti meg a játékosok karját. Ha mégis, mínusz pontokat kapnak. Öt vagy tíz mínusz után a játékos kiesik vagy zálogként egy húsvéti ajándékot kell adnia.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Saját bloglista